Bár ma szabadnapos voltam, nem mondanám, hogy sokat tudtam pihenni. Reggel időben felkeltem és indultam is be a városközpontba. Végre megint Tubeoztam (csöveztem??!! :) ) kicsit. Camden Townba mentem, az NI számomért, de előtte kicsit szétnéztem a Trafalgar Square-en és Whitehallban:

Mindjárt Olimpia!

Westminster Apátság

Downing Street 10

Nelson's Column

Old double decker

 Nagyon nem mentem be sehova, hiszen időre mentem a Camden High Streetre. Mondjuk itt még soha nem fordult elő velem, hogy elkéstem volna valahonnan, tényleg nagyon jó a tömegközlekedés (nem csak szimplán drága, mint otthon).
Viszont előbb nem fogadtak, úgyhogy átugrottam kedvenc haveromhoz szolizni egyet a Seven Sisters Roadra. Ő mint mindig mosolygott, ölelgetett, feldobta a napomat. Aztán metróval indultam vissza a JobCenterhez, és képzeljétek el, egyedül voltam! Sehol senki, olyan volt, mint egy rossz horrorfilmben. Vártam, hogy mikor nevet bele valaki gúnyosan a hangosbemondóba, hogy búcsúzz el az életedtől :)

Kihalt metró

Az interjún nem volt semmi különleges, a srác persze indiai volt, szoknyában, tényleg kezd ez már sok lenni nekem. Végig ásítozott, elnyújtózott az asztalon, úgy kérdezgetett. Azt nem is mondom, hogy sokkal jobban beszéltem nála angolul. Nem tartott sokáig az egész, ha minden jól megy két héten belül meg lesz az NI szám, Glasgowból küldik majd.

Siettem haza, de volt időm fényképezni még egy kicsit. Hounslowban lakom, íme a metróállomás, ami már nem a föld alatt van, hanem felette, illetve a Hotel, ahol dolgozom. Nice, isn't it? (ejtsd nááááájsz init?)

Gold's Gym

Hounslow

A nap fotója pedig nem más, mint egy CUBE biciklit SPD-vel hajtó srác...mondjuk ezért nem kellett volna eddig jönnöm :) Hiányzik a bringázás nagyon! Még a végén futó lesz belőlem!

Főés, futás, papagájok, 'OneDay'

Ma nagyon jó napom volt, sokat pihentem és nagyon jól érzem magam.

Reggel fél 9 körül ébredtem, most először volt furcsa álmom, eddig nem is álmodtam egyáltalán. Kezd megint működésbe lépni a tudatalattim ezek szerint. :)

Észrevettem, hogy az egyik olasz lakótársam, Sheilla is ilyenkor szokott kelni, mert megint találkoztunk a konyhában. Nagyon aranyos csaj, 27 éves, és mint az olaszok, képtelen halkan beszélni és minden második kifejezése az, hogy 'Oh mio dio' - Istenem! Még csak olyan újrakezdő szinten beszél angolul, de sok szót tud, így azért elkommunikálgattunk. Négy éve van barátja, Stefano, aki pénteken jön ki hozzá, és marad is dolgozni.
Sheilla dohányzik, és bizony csak úgy hajigálja szét a kertben a csikkeket, így ma elmutogattam neki, hogy: 'Sheilla, ground, NO, bin YES!' Vagyis hogy ne a földre, hanem a kukába dobja a csikket. Megértette, mert utána boldogan mutatta, hova dobta a következőt. Egyébként érdekes lány, mert mondta, hogy a konyhát nem nagyon szereti használni, mert neki koszos, de az nem jutott eszébe, hogy esetleg kitakarítsa. Főzni se nagyon szokott, ma kikerekedett szemmel figyelte hogy készül a gombapörköltem (ami isteni lett egyébként!).

A reggeli főzés után irány egy újabb park (Lampton Park), ami itt van a közelben. Egy viszonylag nagyobb park, de közel sem olyan szép, mint amik a belvárosban vannak. Viszont ma arra landoltak a repülők, és eszméletlen volt, milyen alacsonyan zúgtak el a fejem felett. Főleg a hatalmas amerikai utasszállítók! Nagyon szépek!
Rengeteg energiám volt, jól kifutottam magam, nagyon jól esett. Aztán haza jöttem és még erősítettem kicsit. Utána ebéd, aztán egy kis közmunka. Összeszedtem a ház előtti kis kertben a szemetet, mit nem találtam te jó ég! Aztán hátul a kertben is összeszedtem a csikkeket. Képzeljétek el, hogy a közeli fákon papagájok voltak! Szép színesek mind, legtöbb zöld és piros, és ott röpködtek felettem, felszálltak a tetőre, megnézegettek engem, majd röpködtek tovább. Ha jól számoltam 6-an voltak! Nagyon cukik voltak!

Többet nem voltam hajlandó ma csinálni, utána már csak pihentem.Megnéztem a 'One Day' című filmet, Brigi ajánlotta tegnap, jó volt. Tetszett, hogy egy életen át szóló kapcsolatot mutat be, mindenki valami ilyesmit szeretne a lelke mélyén magának szerintem, de csak kevés embernek adatik meg...

Jó volt ez a mai nap, igazi kikapcsolódós, és holnap csak délután kell mennem dolgozni. Délelőtt elmegyek az ASDA-ba, fefedezem milyen árak vannak arra felé, azt mondják olcsó. We'll see... Good night everyone!

Szombat, szabadnap, jeee... szerencsére most is jól aludtam, ezzel nincs gond egyáltalán. Este leteszem a fejem és 8 órával később felébredek. Repülő mintha most kevesebb jönne, lehet, hogy csak hozzászoktam. De az is elképzelhető, hogy más irányból landolnak most. Nem lehet mindig a házunk felett...
Reggel felkeltem, gyorsan mostam két adagot, megcsináltam a mai ebédemet és vacsorámat (tészta hagymás sonkás szószban) és elindultam, hogy megpróbáljak bankszámlát nyitni.

Nem egyszerű menet, sehol sem sikerült. Illetve nyitottak volna, pénzért, de tudom, hogy ha megvannak a papírok, akkor ingyen is lehet. Inkább várok. Kedden megyek az NI számomért, arról fognak egy levelet küldeni egy héten belül és azt a Barclay-ban elfogadják és azonnal tudok számlát nyitni. El sem hiszem, hogy két hét múlva akkor lesz már bankszámlám. :) Nem kell egyébként messzire mennem, a lakhelyem és a munkahelyem között van egy kis sétáló utca, ahol legalább 5 féle bank van egymás hegyén hátán.

Bementem a Sports Directbe is, eltévedtem, akkora... és minden nagyon olcsó. Itt szuperebbnél szuperebb csizmák is vannak, nem úgy leszek, hogy nem találok, vagy csak 30 000 felett van. Itt olcsó és szinte mindegyik menő és tetszik. Csak bírjam pénzzel :)

Élelmiszer vásárlásban már verhetetlen vagyok, tudom, mit-hol érdemes venni.

A munka is egyre jobban megy. Tegnap jött egy új értékesítő csaj, akinek recepción is be kell tanulnia, hogy helyettesíteni tudjon majd az ebédszünetben minket. Szerintetek ki tanította be? ÉN basszus a két hét tapasztalatommal. Nagyon aranyos csaj egyébként, jól ki fogunk jönni: Svetlana-nak hívják, szerb, de a nagymamája magyar volt. :)

Tegnap történt egy érdekes dolog is velem. Bejött egy ember, akiről nem tudtam eldönteni, hogy férfi-e avagy nő. Tag akart lenni, és be kellett jelentenem Valmiknak, az értékesítő srácnak.Telefonon a következőket mondtam: 'Hi Valmik, Judit here from reception. We have a membership enquiry...he (pause)... or she would like to join the gym.' Valmik olyan hangos nevetésben tört ki, hogy simán kihallatszott a telefonból. Később kiderült, hogy az illető hölgy, de alig bírtuk ki nevetés nélkül a szerződéskötést. Vicces volt.
Jövő héten kedden és vasárnap nem dolgozom, egyébként délutános leszek, fél 3től fél 11ig. Ilyenkor én zárok, intézem a kasszát stb. Nagyon durva, hogy a 4. naptól rám bízták az egészet.

Visszatérve a mai naphoz: miután hazaértem, nekiálltam a lehetetlennek: kitakarítani a szobámat. Csak az ajtó tisztára vakarása tartott fél óráig legalább, ugyanennyi, mire meg tudtam pucolni az ablakot kívül belül. Mert itt bakker kifelé nyílik az ablak, alig értem el a kinti részeket. Az utcáról mindenki bámult felfelé csodálkozva. Ja...gondolom Indiában ablakot pucolni SEM szoktak. Kicsit átrendeztem as szobámat, most már sokkal jobb, és így kényelmesebben elférek. Lássuk a képeket:

A tiszta ablak, az ágyam és a babzsák :)

Hoppá, már nem csak öltözködni, hanem szépítkezni is lehet!

Találd meg a WC papírt. Ötletes nem? 

Miután kitakarítottam a szobám, felporszívóztam a lépcsőket (itt ugye az is szőnyeges) és eltűntettem az évtizedes port az ablakpárkányokról és a korlátokról. Olyan szép fehér így minden, sokkal szebb és barátságosabb. Nem bírtam tovább, az udvar közepéről is összeszedtem a szemetet. Holnap lesz időm, akkor a milliónyi csikket is összeszedem a fűből, amit az előző itt lakó csajok hagytak maguk után. Készítek mindenképpen képeket! Rémes, ami a kertben van. Felfedeztem, hogy az öreg fürdőszoba kilépő és a zuhanyrózsa - amit a héten kicserélt Nick - szintén a kert közepén található. Ja, és van azért 3 üres kuka az udvaron...minek az, nemde? Indiaiak...

A szomszéd csajszi egyébként nagyon aranyos, bemutatta ma a barátját, aki persze angol (hajrá, keveredjünk!), és kaptam sütit is. Anyukája készítette, Indiából hozta... és a kezében nyújtotta át. Szegényre hogy nézhettem! Legalább egy szalvétába tette volna bele! Egyébként maga az édesség nagyon érdekes, olyan mintha szezámmagos süti lenne, csak valami másféle magból van. Édes és marhára csíp:

Indiai csodasüti

Ok, most nekiállt furulyázni a csaj a másik szobában. Atya ég, furcsa nekem ez a kultúra...Kövi Szabolcs azért sokkal jobban nyomja.

És ma volt a nagy nap, hogy végre nem csak rókákat látok itt (jönnek a szemétre), hanem egy igazi hattttalmas macskabajusz kandúrbanditát is lencsevégre kaptam az utcán. Meg kell kérdeznem Nicket, hogy itt hogy hívják a macskákat, mert sem a cic-cicre sem a psszs- psszs (nagyim hívta így mindig a macskákat) hívószóra nem hallgatott.

Sylvester (alias Sly from Hounslow)

Ennyi mára. :) Holnap vár a futás, fel kell fedeznem a közeli parkokat, aztán pedig vár az udvartakarítás és a pihenés! :)

Ma már úgy kezdem a blogom, hogy semmi különös nem történt. Ami persze nem igaz, de ahhoz képest, hogy eddig milyen sztorikat vonultattam fel, most tényleg nem sok van.

Fújt a szél reggel nagyon, ahogy hallom, otthon is hasonló idő van. Alig bírtam elvonszolni magam a munkahelyig, annyira erős volt. De legalább nem volt hideg. :)
Sajnos a munkahelyemen rossz hír fogadott, mert a manager utánanézett és csak 3 hónap után használhatom a gymet. Így most kénytelen leszek parkokban futkorászni továbbra is. Szegény én. Azért tettem egy próbálkozást a fitness managernél (Yogesh, tudjátok, a szépfiú - ma ezt meg is jegyezte magáról) mondván, hogy a spinninggel terveim vannak ugye, és most nem állhatok le még 2,5 hónapra. Meglepett a válasz, mert miután elmondtam, hogy végzettségem még nincs, azt mondta azért megnéz, és ha jó vagyok, délelőttönként ad órákat. Itt ez így megy. Mondtam, hogy nem ismerem angolul a szakkifejezéseket, azt mondta nem baaaaaaaaj, majd felhangosítom a zenét. ÉÉÉÉrdekes. De azért bevállalom majd persze. Meglátogathatok pár órát, aztán tartok neki egy órát, és ha jó lesz - de miért ne lenne az - már mehet is a dolog. A papír ráér.

Yogesh (tessék szünetet tartani a nevében vagyis Yo-gesh - ezt ő kérte tőlem így ma, meg sem próbálom rávenni, hogy kiejtse rendesen a nevemet, nekem jó lesz a Dzsúúúúdisz is) egyébként határozottan komoly arccal megkérdezte, hogy milyen nyelven beszélnek a magyarok. És egészen meglepődött, amikor megtudta, hogy az angol nálunk bizony nem hivatalos nyelv, mint náluk Indiában. És persze elsütötte a magyar vagy akkor biztos mindig éhes vagy (Hungary - hungry) viccet, mire közöltem vele, hogy ezt nem ő találta ki, valaki a világon biztosan levédette már, mindig mindenhol ezt kell hallgatnom...legalább ő nevetett egy jót. Már ez is valami.

Ma Moriellel dolgoztam délelőtt, már 8 éve dolgozik a gymben edzőként, egy nagyon aranyos néger srác. Az első, akivel itt találkoztam, és vannak igazi gondolatai! De tényleg, itt a legtöbben csak pénzt költeni és fellengzősködni tudnak. Szóval arról beszéltünk, hogy nemsokára elmegy a gymből, mert masszőr szeretne lenni, és már nem sok lehetőséget lát a konditermi edzősködésben. Aranyos volt, mert mondta, hogy nekem sem itt kellene vesztegetnem az időmet, sokkal több van bennem. Itt kinn már nem tudom hányan megjegyezték, hogy olyan értelmes tekintetem van :) Úgy tűnik ez itt csodaszámba megy.

Munka után irány haza, és tanítás. Most itt tartok, Már csak pihenni fogok, holnap délutános vagyok, korán kelnem, sietnem sem kell.  Aztán a hétvége az enyém, valószínűleg takarítani fogok, van mit. Bár már nem olyan vészes, de azért kosz még van.

Louie-nak nagyon szorítok, mert ma megy egy igazgatói pozícióra interjúra, és ha minden jól megy rettenet gazdag manus lesz belőle. :) Uff! Úgy legyen. Nagyon örülnék neki, mert akkor hamarabb is elzúghatna a fejem felett egy repülőben, nem csak nyáron.

Jaj, nagyon éhes vagyok, visszatért az étvágyam, de még mennyire! Éjjel nappal ennék. Most bepótlom ezt az elmaradt 3 hetet, amíg görcs volt a gyomromban. Jaj, a konyhából istenem de jól látni a gépeket! Olyan mintha lezuhannának, közben csak landolnak a szomszédban...


ÚR ISTEN! ÉN KINN ÉLEK ÉS DOLGOZOM LONDONBAN!

Tegnap olyan fáradt voltam, hogy miközben zenét hallgattam este, simán elaludtam, és fel sem ébredtem másnap reggelig. A munka jó volt, reggel fél 7-re mentem, így ilyenkor korábban is végzek, van időm utána még pihenni. Ma reggel kapásból történt is egy lopás, szegény csajnak elvitték az öltözőből a pénzét. Persze nem zárta el a dolgait rendesen. Próbáltam neki segíteni, de pénzt visszakeresni, hát az lehetetlenség.
Egyre jobban érzem magam egyébként, az emberek is társalognak már velem, mindenki azt kérdezi, hogy nem Lengyelországból jövök-e. Ez most vagy azért van, mert sok a lengyel itt Angliában (sok, mert állandóan hallom, hogy 'kurváznak' - bocsánat, de tényleg ezt a szót használják ugye), vagy nagyon lengyel fejem van :)

És ma jött a gymbe egy magyar srác is. Én olvasom le ugye a kártyájukat, és enyhén meglepődtem, amikor nem azt írta ki, hogy Abunmanal Hassan Singh Sandhu, hanem hogy Kovacs Tamas. Mindjárt meg is állítottam a srácot, szegény, azt hitte, hogy a tagságával van baj, de ő is megörült, amikor megszólaltam magyarul. Ő már 2004 óta kinn van, és nem is nagyon akar hazamenni. Hát most, hogy 380 forint felé ment a font, megmondom őszintém, én sem :)

Délután vásárolni mentem. Kikészít, hogy itt minden boltban indiai dolgokat lehet kapni. Ezek nem esznek sajtot, meg felvágottat édes Istenem? Tiszta mű kaja minden, komolyan 3 élelmiszer boltba kell elmennem, hogy mindent be tudjak szerezni. Szerencsétlen népség, komolyan. És rettenetesen mocskos. A kertről még nem mertem készíteni képet, de fogok. Előtte utána lesz az is, eszméletlen, hogy minden tele van szeméttel. Fúúúúúújújjjjjúúújjjj... és ez már nem tisztaságmánia higgyétek el, itt nagyon koszosak az emberek, a házak, az utca. Nem látszik a feltöltött képeken, de a bokor aljában mindent lehet találni a kesztyűtől a vödörig...MINDENT!

Délután tanítottam, Gergővel beszélgettem kicsit (1 órát :)), aztán letöltöttem egy való világ részt, hogy kicsit behozzam az otthoni lemaradást. Na igen, nem a legkultúráltabb műsort választottam, de jó volt egyáltalán magyar szót hallani.

Az angol egyre jobban megy. Nagyon csodálkozom. Eddig is ment, de most már annyira természetes és a kiejtésem is kezd változni. Mindez 3 hét alatt. Tök jó! Ma egy néger srác a konditeremben megjegyezte, hogy olyan tipikusan magyar módra beszélek angolul...merthogy a nagynénje magyar...hát nevetnem kellett, a bőrszíne alapján nem mondtam volna meg :) Szóval már addig jutottam, hogy ma azt vettem észre, hogy már angolul számolok. Azt nem szoktam sose. Gondolkozni igen, de a számolás mindig magyarul ment. Változik ez is.

Na, mára ennyi sztori fért bele, fáradt vagyok, irány aludni, holnap irány a gym korán reggel.

Hasta la vista Babies :)

Ups and downs

Ma ismét dombtetőn voltam hangulat ügyileg. Bár későn feküdtem, mert Louie-val ismét megbeszéltük az élet dolgait, nagyon frissen és üdén ébredtem. Feltűnően jól alszom, mióta kijöttem, azt hiszem ez azért annak a jele, hogy ott legbelül rendben vannak a dolgok, csak a felület karcos még kicsit. Jött egy repülő. Gyors zuhany, reggeli, a szendvicsemet már becsomagoltam előző este. A helyi tescoban találtam olyan sajtot, ami legalább már hasonlít a magyar trappistára és finom felvágottam is van. Ilyen, amikor az ember a kis dolgoknak is örülni tud. Csináltam tegnap lencsefőzeléket, nagyon finom lett. Megint egy repülő. Most azt fogom enni 3 napig... mármint a lencsét :) Aztán király élet következik sajtos tésztával. Kicsit kénytelen vagyok meghúzni a nacim szíját, mert csak február elején kapok fizetést, és addig még ki kell fizetnem saját zsebből a szállást. Megint jön egy... nem, nem ilyen lassan gépelek, szerintem 20 másodpercenként jön egy gép...már lassan észre se veszem. Reggel az egyik olyan alacsonyan szállt, hogy meg kellett állnom megcsodálni! Simán  láttam a futóművet. DUUUURRRVVVAAA! Lenyűgöznek egyébként ezek az égi masinák, imádok repülni. És mindig eszembe jut, hogy a világ összes pontjáról jönnek. Annyira jó már. Ha szép idő lesz, és a kert sem lesz tele szeméttel, mint most, kiülök aztán planespottingolok. Milyen frankó lenne ismerni a típusokat meg minden.  Na de ez még arrébb van. Vissza az anyagi helyzethez. Találtam olyan automatát, amiből tudok felvenni pénzt, ha úgy alakul szerencsére, még jó, hogy van dombornyomású kártyám. Most nagyon jól jön. Remélem a héten megjön a levél a bankomtól is, és akkor már tudok majd számlát nyitni. Pénzről ennyit.

A szálláson a főbérlő - Nick - hiperaktív indiai srác. A feleségével élnek itt, babát várnak áprilisra. Így már szinte biztos, hogy költözöm, egyrészt a gyereksírás miatt, másrészt Lucit ide akkor biztosan nem hozhatom. Jó lenne a környéken találni valami jó helyet, remélem sikerül.  Szóval Nick egyébként baromi rendes. Kaptam egy kicsi tükröt tőlük ajándékba, és amikor látták, hogy annyira örülök neki, hoztak nekem egy egész alakosat. Kaptam egy babzsák fotelt is, és hoznak a héten egy kis asztalkát is. Már nem fogok elférni. Lent 2 olasz csaj lakik, az egyikük Sheila, és mindig jó kedvű, a másiknak elfelejtettem a nevét és mindig morci. Amikor ezek társalognak, olyan mintha veszekednének. Örülök, hogy én lakom felettük és nem fordítva. Ma költözött be egy Indiai csaj, ő nagyon aranyos, már meg is ígérte, hogy főz nekem valami indiait (istenem nem akarok több curry-t!!!). 14 órát utazott Indiából...nem gyenge. Mondjuk elájultam, amikor megláttam a szobáját, hattalmas, legalább háromszor akkora mint az enyém. Biztosan nem is annyit fizet érte, mint én. :)
Hát most röviden ennyi. Megyek lassan, mert holnap korán van a reggel, én nyitom a kócerájt :)

New year, new place

A szilveszter nagyon jól telt. Otthon maradtunk a lakótársakkal és bizony 11-kor meghallgattuk a magyar himnuszt. Eddig sokszor átaludtam, de most egészen más jelentősége volt számomra. Hiányzik Magyarország, de hát ez természetes. 3 hete vagyok még csak itt, nehéz beleszokni a dolgokba.

Ahogy megszokom valamit, már változik is. Vasárnap este sikeresen átköltöztem az új lakásba. A régihez képest luxusban élek: van egy saját pici hűtőm, rengeteg helyem pakolni, saját szobám, a fürdőt is csak 2 lánnyal kell megosztanom, akikkel egyébként még nem is találkoztam. A ház szép, új építésű, minden jóval felszerelt (mosogatógép, vasalódeszka, porszívó - a másik helyen csak álmodtam ilyenekről). Íme egy két kép:

Percenként zúgnak el a fejem felett :S

15 Williams Drive, Hounslow, London TW3 3RG - a nyitott ablak az enyém :)