Mennyivel jobb lenne, ha az ember nem csak arra a pár 10 000 000 szoros napra koncentrálna egy évben, hanem megpróbálna úgy élni, mintha életének minden egyes napja ilyen intenzitású energiáktól ölelve zajlana. Sokat gondolkodom rajta, hogy ez miért nem sikerül sokaknak, köztük nekem sem. Hiszen a saját életemért, azért, hogy mi történik velem, én vagyok a felelős, minden miattam történik. Amit adok, sugárzok, érzek, az vetül vissza rám is.
Valóban annyi lenne csak az egész, hogy a negatívumok helyett csak a pozitívumokra koncentrálok? Hogy jöjjenek csak a számlák majd előkerül rá a pénz, ha én nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok (el lehet ezt egyáltalán a mai világban érni?!?) akkor hasonló embereket vonzok?
Akkor most biztosan nem jó helyen kapisgálok. Van egy szakmám, amit imádok, beleadással csinálok, de a körülmények megmérgezik ezt a csodás kis világot, nincs motiváció, nincs előrejutási lehetőség, csak az egyre kilátástalanabb állapotok... Az emberek, akik körül vesznek, szinte mind boldogtalanok...tönkrement kapcsolatok, mosolytalan arcok, hatalmas sóhajok. Ha az ember csak ül és figyel, érzelmektől mentesen, megfigyelőként, csendben, mindenhol ott van a válasz...CSAK TE DÖNTÖD el, milyen életet választasz...A döntés a legnagyobb lehetőség ,amit az égtől ajándékba kaptunk, a kérdés csak az, mindezt hogyan és mikor használjuk...
Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét. | ||
Konfuciusz |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése