Megszokott munkanapom volt ma is. Jól éreztem magam, végeztem a dolgomat. Stephen megint sok szót tanított nekem. Vicces volt, csak a körülöttünk lévő dolgokat tesztelte velem, mit tudok, mit nem. Azért a legtöbb dolog ment, de tanultam újat is. Van például egy hatalmas szerkezet a recepción, olyan mint egy nagy csípőfogó, magyarul nem is tudom a nevét de angolul 'bolt cutter'. Aztán a bankkártyás fizetésre használt gép a 'chip and pin machine' - eeeaaasssssyyy :), az autómata - a mi esetünkben italautomata - vending machine. A többit azért tudtam...jókat nevettünk közben.
Rabail ma is különösen aranyos volt, el sem hiszem. Poonam nem jött ma be felmondani, talán holnap. Én sem rohannék közölni a rossz hírt, kiváncsian várom, hogy reagálnak majd rá. Szerintem tuti letöltetik vele az 1 hónap felmondási időt. Én megkaptam végre a szerződésemet. Mint kiderült, 1 hónap után szokták odaadni, hát nálam ez nem jött össze persze.Valmik jól kinevetett, én meg jól leosztottam a manager előtt, hogy ez nem vicces. Nem is az...komolyan kellene venniük az ilyen dolgokat.
Aztán hazajöttem, de nem volt nyugtom, jól érzem már magam, így összepakoltam és mentem vissza edzeni. Nem vittem túlzásba, de jól esett újra mozogni. Ma Tankcsapdás napom volt, hazafelé is azt énekeltem az utcán. Itt senki nem néz meg, hogy mi a fenét énekelsz egymagadban...Az edzés végén megméretkeztem, és azt hittem leszédülök a  mérlegről 48,70 kg (kéjdzsí)-ot mutatott. Sose voltam még ennyi bakker! Holnap reggel irány edzeni...futok és kicsit erősítek.
Ja, és este csak salátát ettem mindezek örömére...aztán nem bírtam és egy kis csokit megint. Ájjjj...ez itt a baj, erről kellene leállnom. A sok édesség.
Este jött Nick, a főbérlő, és hasznos tippekkel és tanácsokkal látott el életem újratervezésében. Nem bántam, mert londoni születésű révén öröm hallgatni, milyen szépen beszél. Előléptette magát életvezetési tanácsadómmá, főként a kapcsolataimra szeretne koncentrálni...na, hát nem választott túl jól. Cösz.
Holnap délután megyünk J-el angolozni, ha minden igaz ki a szabadba..valami közeli folyóhoz...na kíváncsi vagyok, mennyit angolozunk majd. Még jó, hogy nem értjük egymás nyelvét, így vagy angolul beszélünk, vagy hallgatunk nagyokat.Még lehet hogy rábeszélem, hogy maradjunk inkább csak a kertben. :) Az egyszerűbb...na tessék, nem vagyok túl kalandos.
Lizzy is holnap érkezik Londonba, remélem sikerül összefutnunk, amíg itt van. Biztosan szuperül fogja érezni magát, nekem is felejthetetlen volt, amikor turistaként jártam itt. A mostani helyzetem is felejthetetlen, de merőben más szempontból...neeeeeem, nem panaszkodom. Jól vagyok :)