2012. június 12., kedd

Hát nem vicces?

Hétfő hajnalban hazafelé a metrón - mielőtt kidobtak az esőbe - felszállt az egyik megállóban 3 srác. Meglehetősen érdekes állapotban voltak, ezt nem is részletezem. Leültek velem szemben, és mindhárman kotorászni kezdtek a zsebükben. Előhalászták ugyanannak az újságnak a különböző darabjait, oldalait, majd megpróbálták összeilleszteni, hogy olvassanak valamit, amíg utaznak. Mivel ez - állapotukat tekintve - nem igazán sikerült nekik, úgy döntöttek énekelni fognak. A dal amibe belekezdtek Alanis Morissette Ironic című nótája volt. Mivel nem tudták teljesen kívülről, puskáztak netről, és hangosan énekelni kezdtek:



Egy öreg ember 98 éves lett

Nyert a lottón s meghalt másnap
Egy fekete légy a Chardonnay-edben
Kegyelem kivégzés után két perccel
Hát nem ironikus? Nem gondolod?



Olyan mint az eső az esküvőd napján
Egy ingyen menet, amikor már fizettél
Egy jó tanács, amit nem fogadtál meg
Ki gondolta volna.. tipikus.



Mr. "biztosra menni" félt a repüléstől
Összepakolt majd búcsúzóul megcsókolta a gyerekeit
Egész életében várt hogy megtegye ezt az utat
S mikor lezuhant a gép arra gondolt "milyen remek"
Hát nem ironikus? Nem gondolod?



Az élet néha vicces ahogy keresztbe tesz neked
Amikor azt hiszed hogy minden rendben, s minden jól halad
És vicces az élet néha mikor segít rajtad
Amikor már azt hiszed hogy minden elromlott s minden a szemed előtt megy tönkre



Egy forgalmi dugó amikor már egyébként is késésben vagy
Egy 'dohányozni tilos' jel a cigiszünetedben
Olyan mint 10 000 kanál amikor csak egy késre van szükséged
Olyan mint megismerkedni álmaid pasijával majd találkozni a gyönyörű feleségével is
Hát nem ironikus? Nem gondolod? Talán egy kicsit túl ironikus? Valóban az.






Én hiszek abban, hogy sok jelzést kapunk fentről, az égiektől az univerzumtól, vagy ki minek nevezi. Mivel egyszerre éreztem a helyzetet rettenetesen viccesnek és véresen komolynak, beszálltam az éneklésbe. A fiúk szeme fenn akadt és tapsolni kezdtek...ismét gazdagabb vagyok egy felejthetetlen élménnyel. És hogy a dalból mit tanultam? Hogy éljük az életet, mert rövid...túl rövid.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése