Ma is eseménydús napom volt. Érzelmileg leginkább. Reggel nagyon szép levelet kaptam Louie-tól, mint mostanában szinte minden reggel. Gondoskodik a lelkemről és az egomról is kellőképpen. :) Imádom érte. Aztán összeszedtem magam, de Gábor éppen bejelentkezett Facebookon, és megtudtam én is a nagy hírt, hogy van barátnője. Gergő a megmondhatója, hogy féltem, hogy fogok erre reagálni, de sokkal könnyebb volt, mint gondoltam. Ráadásul ismerem is, kedvelem is a lányt. Remélem nagyon boldogok lesznek. :)

Aztán irány a bank, sikerült végre számlát nyitni, és amikor hazaértem, várt az NI számom is a postaládában. Hát elmondhatatlanul boldog voltam! Minden összejött, komolyan, amit csak akartam!
Kicsit beképzeltnek tűnhetek, de tényleg büszke vagyok magamra, amiért eddig jutottam. Kellett hozzá sok bátorság, nem is könnyű, de egy igazi önismereti tréning (Brigiiiiiiiii, neked szántam buzdításként! - Jó volt beszélni veled ma!)

Az indiai szomszéd lány ma behívott a szobájába, gyönyörűen feldíszítette pillangókkal és a második mondata az volt, hogy hisz a tündérekben! Áááááá, innen nem kellett több, beszélgettünk órákat. Csodás lány, nagyon jól keres, és tudjátok mire költi? Indiában alapít egy árvaházat. Ennyi...szégyelltem is magam, hogy én meg milyen pénzéhes vagyok ehhez képest, és nem csoda, hogy sosem voltam igazán gazdag. Csak akkor kapsz, ha adsz...vehetnék tőle leckéket.

Suneetha

Meséltem neki Louie-ról és Suneetha megkért, hogy húzzak egy tündérkártyát. A legszebbet húztam, a valóra váló álmokat. Jeeeeee, akkor megyek Floridába (vagy Connecticutba ez még kiderül, right Louie? :))!

Így a szabadnapom nagyon hamar eltelt. Alakul minden...nagyon jól...és ez így is van rendjén :)